Gyerekek felülnézetből/ Kinder aus der Elternperspektive

Sunday, February 28, 2010

Valaki mondja meg,...?!



Én szeretem az hinni, hogy minden mindennel összefüggésben áll.
Biztonságérzetet ad, hogy úgy vélem, minden velem történő események valamilyen célja van, ami hozzájárul a kozmikus egyensúly fenntartásához.

A legtöbb esetben hamar meglátom a dolgok közti összefüggéseket, szépen láncra tudom fűzni az eseményeket és hamar levonom a tanulságokat.
De most bajban vagyok.
Történt ugyanis egy hete, hogy hirtelen felindultságból mind az ötünk ágyneműjét kicseréltem és mosásban raktam.
Általában úgy szoktam, hogy előbb a mi fekhelyünkön cserélek, aztán mikor az lement a mosásban, fiúkén, hogy ne nagyon torlódjon össze a mosnivaló, de most azt gondoltam, képes leszek megbírkózni ennyivel is.
Még ki sem teregettem az összeset, amikor Tomi beteg lett, és szépen lehányta, előbb a saját, majd az én párnámat is.
Én nem kicsinyeskedtem, mindkettőnknél teljes cserélt eszközöltem.
Másnap Ivánra jött rá a rosszullét, aminek eredményeként újabb két garnitúra ágynemű (inkluzíve lepedő) ment a szennyesbe.
András is beteg lett, de ő gazdaságos gyerek, egy ágynemű darabot sem koszolt be.
Megtette helyette Iván, aki tetemes mennyiségű rostos almalé elfogyasztása után megmutatta, miért is nem érdemes kisgyereknek tetemes mennyiségű rostos almalét adni.
Aki nem tudná, annak elárulom; azért, mert ez olyan jó hatással van az emésztésére, hogy egy éjszaka alatt három garnitúra ágyneműt is képes elhasználni.
Hát, ha jól számoltam ez egy hét leforgása alatt 12 garnitúra ágynemű (inkluzíve lepedő) fel,- és elhasználását jelenti.

Mindegy, én szépen kimostam, kiteregettem mindahányat, és ez jól is van így, de azért örülnék neki ha valaki végre megmondaná, hogyan járult hozzá az én 12 garnitúra ágyneműm (inkluzíve lepedő) a kozmikus egyensúly fenntartásához?!

No comments:

Post a Comment