Gyerekek felülnézetből/ Kinder aus der Elternperspektive

Monday, April 5, 2010

Vizesen



Ha a Zuramon múlt volna, simán elhervadok.
Nem, nincs szó semmiféle összeesküvésről, ő egyszerűen nem tudta, hogy el fogok hervadni.
A lányöntés szokása ugyanis annyira magyar, hogy még csak hírből sem ismerte.

Ettől függetlenül én nem akartam elhervadni, ezért finoman rávezettem életem párját, mit is kell tennie (idézem"A Te hibád lesz, ha elhervadok, mert nem öntözöl meg!").
Nagy bűntudatot kelthettem benne, mert nem elégedett meg egy kölnis megöntéssel, hanem a csaphoz ment, 4 poharat megtöltött vízzel, és kiosztotta a fiúk között.

Ezután következett az Öntés.
Kinek-kinek vérmérséklete szerint.
Ő fogta magát és nemes egyszerűséggel rámloccsintotta a pohár tartalmát.
Tomi is loccsintott, miután 32 szer megkérdezte, tényleg szabad-e. Hát szabadott, de mondtam neki, hogy egyszeregy évben, nehogy rendszerré váljon a dolog.
Olyan gyorsan azért nem hervadok el.

András kivárt, majd amikor látta, hogy szabad a terep, egész közel sétált hozzám, és lazán rám borította az éltető nedűt.
Iván is kivárt, de szemmel láthatóan nem értette, mire megy ki a játék. Egy darabig méregette az apja és a bátyjai kezében lévő üres poharakat, azután rám nézett, közelebb lépett hozzám,
és kiitta poharából a vizet!

No comments:

Post a Comment