....mégis biciklire vágyik (vagy pont ezért?).
Kis terminátorom ismét hozta a formáját.
Mivel egyenlő az egyenlők közt, úgy döntött, itt az idő, hogy bátyjaihoz hasonlóan ő is nyeregbe pattanjon.
Ám pénze nem volt, ezért gondolta, rekvirál magának egyet.
Mondjuk András futóbiciklijét, hiszen testvére úgyis inkább a kis tekerős kerékpárral jár.
Először csak tologatta.
Olyan édesen, hogy nem tudtam ellen állni a csábításnak, ezért megkértem a Zuramat, állítja kisebbre a nyerget.
Iván ezután már teljesen magáénak érezte a szerkezetet.
A baj csak az volt, hogy még András is....
Megtörtént az összetűzés, és, hát a természet törvényeinek megfelelően győzött az erősebb.
Vagyis Iván.
Ugyanis amikor András csak megérintette a futóbiciklit, ő olyan erős ordítozásba kezdett, amit a füleim nem bírtak sokáig....
Szóval most övé a futóbicikli.
Minden alkalommal büszkén csatolja fel kis bukósisakját, pelusos popsiját a nyeregre pottyantja, kezeivel erősen megmarkolja a kormány, elindul, és megy.....
No comments:
Post a Comment