Vigyázat! A (jó) példa ragadós!

- Anya, ez az a ragadós könyv? -fexszem az ágyban, és olvasok, amikor nagyfiam nekem szegezi a kérdést.
-Hö? -forgatom a könyvet, aztán arra gondolok, biztos szórakozik velem a kiscsávó.
-Ami nem tudsz letenni!- agyamban világosság gyúl. Pár napja a Zuram jegyezte meg tréfásan, hogy biztos a kezemhez ragadt, mert állandóan azt olvastam.

Én már csak ilyen vagyok, ha jó könyv kerül a kezembe, nem szívesen teszem le, amíg el nem olvastam. Igaz, lánykoromban egyetlen éjszaka alatt végeztem egy regénnyel, ma meg, egyéb teendőim miatt azért beletellik pár napba a dolog.

- Tomi ez az a ragadós könyv?- fexem az ágyon, amikor a nagyfiam nekem szegezi a Rozi az égben c mesekönyvet. Aznap már harmadszor.
De meg nem értett anya maradok, a gyerekem nem vevő a szarkasztikus humoromra
- De most két fejezetet olvasunk, jó?!- félre billentett fejjel mosolyog rám.
Természetesen belegyezek, egyrész, mert annyira aranyos, másrészt meg azért, mert tudom,
ő már csak ilyen, ha jó könyv kerül a kezébe, nem szívesen teszi le, amíg fel nem olvastam...